Keresés

Termékeink

Hasznos információk

Süngomba


A Kínai Süngomba (Hericium erinaceus) vagy más nevén Oroszlánsörény gomba a keleti gyógyászok körében már évszázadok óta megbecsült gyógygomba. A legenda szerint, akik rendszeresen fogyasztják az kínai süngombát, azok acélidegzetűek lesznek és memóriájuk szinte tökéletessé válik. A Süngomba idegrendszerre gyakorolt kifejezett hatását annak köszönheti, hogy stimulálni képes az idegsejtek növekedési faktorát, a Neuron Growth Factor-t (NGF). Az NGF pedig főszerepet játszik az idegsejtek, a központi- és perifériás idegrendszer kialakulásában, egészséges működésében, regenerációjában, ezért is hozható közvetlen összefüggésbe az NGF szint csökkenése a korai Alzheimer kórralés az elbutulással.

Milyen igazolt idegrendszeri hatásai vannak a Süngomba rendszeres fogyasztásának?

Süngomba és a daganatok?

Süngomba és a Nők?

Helicobacter és a Süngomba?



2018-07-24 11:31

Miért éri meg Gyapjas tintagombát fogyasztani?


Gyapjas tintagomba (másik ismert nevén Petrencegomba, latin neve Coprinus comatus) az utóbbi években egyre felkapottabbá vált az egészséges táplálkozás követőinek körében, talán nem is véletlenül. De nézzük sorban, hogy miért is éri meg a XXI. század emberének ezt a gombát rendszeresen fogyasztani! Rengeteg hasznos anyag található a Gyapjas tintagombában, így ezen gyógygomba rendszeres fogyasztása csak egészséges lehet mindenki számára. Milyen hasznos anyagokat tartalmaz a Gyapjas tintagomba?



2018-07-04 16:00

Amit a polifenolokról tudni érdemes:

Gary Williamson, a Leeds-i Egyetem munkatársa kutatásaiban átfogó adatokkal támasztotta alá, hogy a polifenolok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek
kockázatát.

2016-05-25 17:01

Hírarchívum...

Megosztás

Szerves Germánium

A gyógygombákról, különösen a ***Reishiről ismert tény, hogy kiemelkedően magas a szerves germánium-tartalmuk. De mi is valójában az a germánium? Miért fontos ez számunkra? Milyen élettani hatásai vannak?

 

A germánium egy ritka kémiai elem, a vegyjele Ge, kémiai tulajdonságaiban a szilíciumhoz hasonlít leginkább. A természetben általában szürkés, kemény érc formájában fordul elő, és számos szervetlen és szerves vegyületet képez. A földben és a kőzetekben nagyon kis mennyiségben található meg.

 

Legfontosabb felhasználási területe az iparban van, félvezető tulajdonságai miatt elektronikai eszközökben, mikrochipekben alkalmazzák elsősorban, de fontos szerepet kap az optikában, a távközlésben és a nukleáris iparban is. Mindezek mellett számos ismert – bár teljes mértékben még nem tisztázott és bizonyított – kedvező élettani, biológiai hatással rendelkezik. A tudomány jelenlegi állása szerint nem esszenciális nyomelem, hiánybetegségei nem ismertek. Noha a hagyományos orvoslás nem használ germánium tartalmú gyógyszereket, az alternatív medicinában, a táplálék-kiegészítőkben egyre inkább tért hódít. Az emberi szervezet csupán a germánium szerves formáját képes hasznosítani, a becsült napi bevitel kb. 1mg. Meg kell említeni, hogy egyes szervetlen germánium-vegyületekkel (pl. germánium-dioxid) kapcsolatban toxicitási aggályok merültek fel, azonban ilyen vegyületek táplálék-kiegészítőkben érdemi mennyiségben nem fordulnak elő.

 

Melyek a germánium fontosabb élettani hatásai?

 

Az elsődleges pozitív élettani hatása, hogy növeli a vér oxigéntelítettségét, elősegíti az oxigén transzportját a szövetekhez és annak bejutását a sejtek belsejébe. Ennek pontos hatásmechanizmusa nem ismert, de feltételezik a germánium szerepét a sejt- és sejtalkotók membránjainak elektrontranszfer folyamataiban.

Serkenti az immunrendszer működését, bizonyos enzimek működésében szerepet játszik.

Az immunrendszer serkentése révén közvetett tumorellenes hatása van - kísérletekben direkt tumorsejt-ölő tulajdonságait is leírták, de ezt in vivo nem sikerült egyértelműen igazolni.

Serkenti a mentális funkciókat, csökkenti a fáradtságérzést.

Antioxidáns hatású, szerepet játszik egyes ionok (Ca, Na, CL, stb) egyensúlyának fenntartásában.

Leírták antibakteriális, antivirális tulajdonságait, aminek az lehet a magyarázata, hogy a germánium közrejátszik az interferonok képződésében.

 

A germánium számos növényben fellelhető, pl. Ginzeng, fokhagyma, aloe és fekete gyökér. A szerves germánium kiemelkedően nagy koncentrációban (800-2000 ppm) van jelen a Ganodermában, ami közvetett és közvetlen módon egyaránt hozzájárul annak sokrétű pozitív élettani hatásaihoz.

 

                                                                                                                                                                                                                                                      Prof. Dr. Dinya Zoltán



2014-11-20 18:13

« « Vissza | Hírarchívum...